A Kecskeméti Református Gimnázium története és hagyományai

Gimnáziumunk létezését 1564-tõl rögzítik hivatalos iratok.
1570-ig elemi és alsó gimnáziumi évfolyamoknak, majd ettõl kezdve 6 évfolyamos gimnáziumnak adott helyet a régi iskolaépület, egészen 1678-ig...

Ekkor azonban a fatemplom és az iskola nagy része tûzvész áldozata lett. A pusztulás után kényszerûen megújították és kibõvítették a reformátusok az iskola épületét. A terjeszkedés nem ment akadály nélkül, az ellenreformáció szelleme miatt az építkezés az 1700-as évek közepéig húzódott. Az iskola jelvényén és késõbb pecsétjén e szorongattatások emlékét jelzi azóta is a rajz és a szimbolikus jelmondat:

CRESCIT SUB PONDERE PALMA /teher alatt nõ a pálma/.

A XIX. században a kecskemétiek nagyszabású iskolaépítési munkálatokba fogtak, s 1830-ban lerakták új iskolájuknak, a mai Ókollégiumnak az alapjait. A XX. század elejére azonban már az Ókollégium is szûk lett. Ezért a kecskeméti gyülekezet áldozatkészsége segítségével megépült a Református Gimnázium és az Országos Református Jogakadémia részére az Újkollégium 1912-ben. Itt mûködött gimnáziumunk 1948-ig, az államosításig. A Református Gimnázium újraindításának gondolata 1990. januárjában vetõdött fel, amikor az Újkollégium tanácstermében egyházi vezetõkbõl, középiskolai tanárokból egy bizottság alakult meg, amely - idõpont meghatározása nélkül - feladatának tekintette az 1948-ban államosított gimnázium újjászervezését. Március 25-én presbitériumunk kimondta a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziumának újraindítását. A szükséges engedélyek gyorsan megérkeztek, s április elején már befejezõdött az új osztály kialakítása 26 tanulóval, akkor még a Katona József Gimnázium épületében.

Egy évvel késõbb, 1991. szeptemberében, a várostól visszakapott régi iskolaépületben, az Ókollégiumban 6 osztállyal, 192 tanulóval megkezdte önálló mûködését a gimnázium. Ekkor kezdtük el - országosan az elsõk között - a hatosztályos gimnáziumi képzést is a négyosztályos mellett. A tanulólétszám évrõl-évre egyre gyarapodott és az 500-nál több diák befogadására az Ókollégium szûkké, alkalmatlanná vált. 1997. nyarán birtokba vehettük ismét a visszakapott Újkollégiumot, Magyarország egyik legszebb iskolaépületét. Iskolánk alapításától kezdve vannak adataink arra, hogy a protestáns szellemiségnek megfelelõen a tudós papok és rektorok világos gondolkodásra, vitára és az élettel kapcsolatos ismeretekre tanították a gyermekeket. A tanítás módja tehát az õsidõktõl fogva szerfelett egyéni volt, s ettõl a hagyománytól az újraindítás után sem akartunk eltérni, változatos kínálatot nyújtva a gimnáziumunkba jelentkezõknek.

Pedagógiai hitvallás

A Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziumának elsõrendû feladata a Kecskeméten 1564-tõl folyó református hittudatú és szellemû, bibliai alapon nyugvó, ugyanakkor a kor legmagasabb tudományos követelményeinek megfelelõ nevelõ-oktató munka biztosítása.

Ezért munkáját az igébõl táplálkozó református hit és ökumenikus gondolkodás járja át. A Gimnázium növendékeit Isten és embertársaik szeretetére, a tudományok és mûvészetek iránti fogékonyságra, mindenkitõl a jó megtanulásának készségére, testi, szellemi és lelki tartásra, erkölcsi szilárdságra neveli.

Ennek megfelelõen a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma világnézetileg nem semleges, református elkötelezettségû, az átadott ismeretanyagban korszerû, az értékek közvetítésében, hagyományõrzésben konzervatív intézmény.

Az intézmény közoktatási feladatai

Általános mûveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsõfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, az életben való helytállásra felkészítõ nevelés és oktatás a legkorszerûbb tudományos színvonalon, értékõrzõ, hagyománytisztelõ etikai elvek alapján. Gimnáziumunkban 6 és 4 évfolyamos képzés egyaránt folyik a kerettantervet figyelembe vevõ helyi tantervek alapján.

A diákönkormányzat szervezeti rendje:

A gimnáziumi diákönkormányzat elnökségét az osztályok diákképviselõi választják egy tanévre. Tagjai a választott diákvezetõ (elnök) és helyettese, egy választott tag. Az osztályok diákönkormányzatát a tanulók választják az osztályfõnök egyetértésével egy tanévre. Tisztségviselõi két képviselõ, az egyikük lehetõség szerint internátusbeli. A diákság legmagasabb fóruma a diákközgyûlés, összehívására szükség szerint, de tanévenként legalább egyszer kerül sor.